"Etesd meg a majmot"

Gyerekkoromban (régen) így biztattak minket egyes hívő szülők arra, hogy együnk.
Tápláljuk azt a láthatatlan és halhatatlan szellemünket e sárgolyóhoz láncoló alkatrészünket, amelyet Assisi Ferenc "szamár testvér"-nek nevezett, Yvette pedig "földi űrutazásunkhoz használt szkafander"-nek.
Mit együnk ?
Majdnem mindegy: amit megeszünk, úgyis majdhogynem atomjaira lebomlik az emésztéskor és túlnyomó részét energiává égetjük, kisebb részéből pedig szintetizáljuk azokat az építőanyagokat, amelyekre szükségünk van.
A vitaminok, meg a nyomelemek, amikre egy kicsit oda kell figyelni, de a mi égövünkön manapság ez nem probléma.
Mennyit együnk ?
Fiatal korban ez általában nem probléma, a fölösleget gond nélkül hővé alakítjuk.
Aki eleget mozog (!), annak idősebb korban sem okoz gondot a fölösleg.
Aki nem, annak kb. azt lehet tanácsolni, hogy "igyál 2x annyit (vízből) és egyél feleannyit".

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy gondolat bánt engemet ...