Felhívás életre

Ezelőtt egy évvel nem gondoltam volna, hogy ennek a posztnak a megírására szükség lehet.
120/2 éves koromig azt hittem, hogy az emberek élni akarnak.
Tévedtem.
Az emberek egy része kifejezetten kívánja a halált, valamiféle örök boldogság reményében.
Ennek a tévhitnek az eredetére még nem bukkantam rá.
Kozma atya szerint ez iszlám tanítás: bülbül-szavú müezzin-ének, ők kecsegtetik hurik karjai közt nyerhető élvezetekkel a gyaur-gyilkolásban megfáradt hősöket.
A mi hitünk szerint örök nyugalom vár az elhunytakra.
Ez félig jó: megszűnik a szenvedés.
De, megszűnik a boldogság is.
Megszűnik a cselekvés és megszűnik az érzékelés.
Az emberek másik része nem kívánja, de megkerülhetetlen fátumnak tartja a halált.
Vagy azért, mert a halál "Isten akarata", vagy azért, mert "ez a természet rendje".
Ezek is tévhitek.
Isten nem azt akarja, hogy meghaljunk, hanem azt akarja, hogy éljünk.
Az Atya azt akarta, hogy a Fiú meghaljon értünk.
Azért, hogy megmutassa nekünk: nem kell félni a haláltól.
De Jézus nem akart meghalni.
Kérte, hogy ha lehet, múljék el Tőle ama pohár.
Vért izzadt, annyira irtózott a halál gondolatától.
Engedelmességből meghalt értünk.
Az Atya a mi halálunkat már nem kívánja.
Szabad meghalnunk, nem kell görcsölnünk amiatt, hogy jaj, csak ne haljunk meg.
De szabad akarnunk az életet, szabad fáradhatatlanul dícsérnünk Istent.
A halál nem "a természet megváltoztathatatlan rendje".
Az öregedés vegyi anyag, azt is tudjuk hol van: benne van a vérünkben.
"Csak" annyit kell tenni, hogy a vérünkből kivegyük ezt a vegyi anyagot.
És a "természet új rendje" máris az lesz, hogy örökké fiatalok maradunk.
Keressük meg ezt az anyagot.
Kedves Olvasó:
Élj !
Ne haljál meg !

Alapítsuk meg a Továbbszolgáló Irgalmas Rendet !
:)
M.N.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kezdő Nagypapák Könyve ... (1)