Meseterápiával az entrópia ellen


Az öregedésre magam úgy tekintek, mint entrópiára, amely bekövetkezik szépen lassan fizikálisan és mentálisan is, ha napról-napra nem fektetünk bele fizikai és mentális energiákat. A testi szinten káosz, összeomlás, szétesés; mentálisan pedig hanyatlás, beszűkülés, elbutulás következhet be. Nem mindegy viszont, hogy milyen energiákat vetünk be. Csak is a tiszta energia az, ami visszahozhat bennünket a kezdődő entrópiából és szinten tarthat, ameddig csak akarjuk.

Mentális, tudati entrópiánk meggátolására kiváló lehetőség a meseterápia. Ami roppant egyszerű önkarbantartó módszer, ha felfedezzük magunkon a hanyatlás első jeleit. De a későbbi szakaszban is hatékony lehet.

A saját fejlesztésű meseterápiám lépései a következők:

  1. Találjuk meg a saját mesénket (életmesénket), amiben meglátjuk önmagunkat. Ha nem jövünk rá magunk, akkor kérjünk meg valakit, akiben megbízunk, hogy mondja meg ő, hogy szerinte mi is a minket legjobban meghatározó mese…
  2. Ezt a mesét nyomtassuk ki magunknak és hordjuk magunknál.
  3. Amikor egy kis időnk van, olvassuk el mondatról mondatra.
  4. Aláhúzhatunk benne szavakat, rajzolhatunk hozzá ábrákat, szimbólumokat. 
  5. Vegyünk egy füzetet magunknak, amibe csak a mesénkkel kapcsolatos dolgokat írunk-rajzolunk.
  6. Tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mely részek tetszenek a mesében és mely részek a rendkívül idegesítők.
  7. Mindegyikről írjuk le, hogy miért tetszik. Rajzolhatunk is hozzá. Színekkel is elláthatjuk, de mindig írjunk indoklást, hogy mit miért írtunk-rajzoltunk.
  8. És ugyanezt tegyük az idegesítő részekkel. Ezek a talán a legfontosabbak a feldolgozásban.
  9. Találjuk meg a mese kulcsmondatát! Ezt emeljük ki… Ízlelgessük és írjuk ki magunknak szép nagy betűkkel. Ez a mondat lesz valószínű az akkori életproblémánk megoldásának kulcsa. 
  10. Fűzzünk ehhez a kulcsmondathoz megjegyzéseket, egészítsük ki saját gondolatokkal.
  11. Használjuk ezt a meseterápiát bármilyen válsághelyzetünkben. Lehet, hogy egy másik szituációban más kulcsmondat lesz fontos. Akkor is járjuk végig ezt az utat. 
  12. Rövid mesékkel érdemes kezdeni, amit a szüleink meséltek nekünk. Később lehet felnőtt meséket, novellákat, regényeket is használni ilyen célra, olyanokat, amelyek egykor megérintettek bennünket.
(Végül is bármelyik mese alkalmas rá, hogy leírja az élettörténetünket a benne levő konfliktusokkal és megoldásukkal együtt.)


Az én gyerekkori mesém a Hamupipőke volt, ami végigkísérte az egész életemet. Úgy 15 éve dolgoztam fel először. S azóta megtaláltam azt a bizonyos folyton ismétlődő részt az élettörténetemben is.
Még pedig azt, hogy mindig akad egy gonosz mostoha, aki a feltételekhez köti, hogy szeressen/vagy ne szeressen és időnként a kölest ki kell válogatnom a hamu közül időre...

Mióta rájöttem, azóta másképp állok a szeretetlenség és a "szívatás" témájához is. Nemet is tudok mondani...

A felnőtt meséimet pedig Herrman Hesse: Üveggyögyjátékában és a Napkeleti utazásában találtam/találom meg. Ezeket már Mandala-Mesékben és Haiku-Kalligráfiákban meg is örökítettem, többféle változatban is. A honlapomon és blogjaimban mindezeket dokumentálom folyamatosan a magam számára, de aki olvassa, tán okul az én hibáimból és így nem kell a sajátjaiból... 

Hm?!

MI A TE MESÉD? TALÁLD MEG BENNE A KULCSMONDATOT! HASZNÁLD EZT A MONDATOT ÉLETVÁLSÁGAID MEGOLDÁSÁRA!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Alapítólevél