A lelkem ? Köszönöm, viszonylag jól van. Egy gondolat bánt: halálraítélt vagyok és a cellatársak érzéketlenek a problémám iránt. Süllyedő hajón utazom, s az utasok és a személyzet furcsállva néznek rám: a hajó oldalán tátongó lékkel ugyan mi a bajom ? Ma végetért életem delelője. Az orvos az asztalán heverő papírok között motoz, mintha ott valami keresnivalója lenne ... A diagnózis: "öregszünk" ... A többesszám: amolyan részvét-féle. Ma a saját bőrömön tapasztaltam, amit Kozma atya mondott az orvosokról: megkezdődött a "halálba kísérésem". Romlanak az életfunkciók ? Ne is számítsak arra, hogy kijavulnak. Tanuljak meg takarékon élni. És a lejtő alján majd meg kell adnom magam a halálnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése